Szerző: Ellyne
Cím: Lydia&Gabe - Ha meghallgatnál
Kiadó: PublishDrive
Kiadás éve: 2022
Műfaj: romantikus-erotikus
Oldalak száma: 234

Lydia Kenningtone két évvel ezelőtti nyara nem volt egyszerű, mivel szörnyű erőszak szemtanújává vált. A bírósági ügyek, a látottak okozta tehetetlenség viharában két évig terápiára kellett járnia, hogy fel tudja dolgozni azt, ami történt. Tinsley Rivera segítségével azonban sikerült visszarázódnia a mindennapokba. Eleinte kizárta életéből a lányt, hogy ne kelljen visszaemlékeznie a fájdalmára, de végül közel engedte magához olyannyira, hogy barátok lettek. Lydiát most már csak egyetlen egy személy zavarja igazán. Gabriel Rivera, aki egy késő esti beszélgetésnek köszönhetően – ami Lydia és Tinsley között zajlott –, mindenről tudomást szerzett. Gabe önjelölt védelmezővé válik, amit Lydia nem tud mire vélni, mivel ők ketten, ki nem állhatják egymást.
Elméletileg…

"Mert az ember tekintete olyat is képes megmutatni, amit a szavai, és a teste többi része nem." 

Egy kisebb technikai probléma miatt csak most tudtam elolvasni ezt a könyvet, amire már nagyon kíváncsi voltam. Köszönöm Neked, Ellyne, hogy elküldted. Mint minden történeted, számomra ez is tökéletes volt. :)

A történet röviden:

A főszereplőink Lydia és Gabe, akiket már ismerhetünk a "Ha gondolnál rám" című könyvből. A kapcsolatuk viharos, szenvedélyes, vitával, és erotikával teli. A történet arról az útról szól, ahogy ismét egymásra találnak, és megtanulnak megbocsájtani, és előre nézni. 

Gondolataim:

Nagyon szerettem olvasni ezt a történetet is. Jókat szórakoztam rajta, különösen Gabe és a rendőrség "kapcsolatán". Akaratlanul is megfordul az ember fejében, hogy ilyen a világon nincs, hogy valaki ennyi időt töltsön a rendőrségen úgy, hogy nem is bűnöző, viszont azon meg sem lepődtem, hogy ez mind Gabe-bel történt. :) Azért lássuk be, Lydiát sem kellett félteni, ha "keresztbe kell tenni" Gabe-nek. :D

Kellően szórakoztató volt, romantikával és erotikával fűszerezve. Kettejük kapcsolatáról nekem egy kép ugrik be, ami sokszor megjelent olvasás során a lelki szemeim előtt. Ahogy 2 ember duzzogva ül egymás mellett, de egymásnak majdnem háttal egy padon az esőben, és a férfi ennek ellenére esernyőt tart a nő fölé. Na pontosan ilyen Lydia és Gabe kapcsolata is. Utálják egymást, vitáznak, de mégis ott a szikra, ami lángra lobbanthatja a környezetüket, és mégsem tudnak élni egymás nélkül. Hiába kerülik egymást, mégis minden pillanatban a érzik a másik hiányát.

Oda szúrnak, ahol a  másiknak a legjobban fáj, rosszul érzik magukat, de mégsem változtatnak, nem kérnek bocsánatot. De ugye ez nem mehet a végtelenségig. Én már vártam a pillanatot, hogy ki fog hamarabb megtörni, és belátni, hogy ha már felnőttek, viselkedhetnének is úgy. :) 

Elismeréssel adóztam Lydia előtt. A családja finoman szólva is katasztrófa. Mégis ő volt a felnőttebb, az érettebb, és az okosabb, akitől az anyja is tanulhat. Képes a megbocsájtásra, és képes volt talpra állni egyedül. De ami a legfontosabb, képes volt megszelídíteni az oroszlánt. 

Gabe lázad, agresszív, állandóan feszült. Gyakorlatilag, mint egy időzített bomba. Lydia viszont képes az álarc mögé látni.

Összegezve: imádtam! :)

Borító:

Ezer közül is megismerem a borító alapján azokat a könyveket, amelyek Ellyne nevéhez köthetőek. Mindegyikben van valami egyedi, ami csak hozzá köthető. Nekem nagyon tetszenek. Ahogyan ez a borító is. :)

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)