Szerző: Mörk Leonóra
Cím: Lány igazgyöngyökkel
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2016
Oldalak száma: 260

Márta, ​a fiatal grafikuslány váratlan küldeményt kap Németországból, és ezzel az élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll. A levél visszarepíti őt a múltba, tíz évvel korábbra, amikor festőnövendékként Drezdába érkezve egyszerre szeretett bele a városba, a királyi kincstár barokk gyöngyfiguráiba, és az egyik nős tanárába. A férfi azóta eltűnt az életéből, most azonban arra kéri, fordítson le neki egy 18. századi, magyar nyelven született útinaplót. A napló lapjain kibontakozó történet nemcsak a gyöngyfigurák alkotójának kilétére derít fényt, hanem arra is, kit ábrázol a titokzatos festmény, amelyet Márta tíz évvel korábban Drezdából hozott magával. Egy különleges lány alakja ölt testet a szemünk láttára a napló lapjain, aki szembemegy minden szabállyal és kötöttséggel, aki a saját útját járja, ezáltal nemcsak önmagát, hanem az általa szeretett férfit is veszélybe sodorva.
Mire a kézirat végére ér, Mártának még egy kérdésre választ kell találnia: létezik-e második esély a szerelemben? 

"...Elvégre minden nagy felismerés úgy született, hogy valakinek eszébe jutott valami, ami előtte soha senkinek." 

Mörk Leonóra nagy örömet okozott nekem nemcsak azzal, hogy jelezte, hogy elérhető a Lány igazgyöngyökkel című könyve, amit már régóta figyeltem, de el is küldte nekem, amit ezúton is köszönök szépen. :)

A történet röviden:

Az események két idősíkon játszódnak. 2015-ben, és az 1720-as években. A főszereplőnk Márta, aki 10 évvel ezelőtt, 2005-ben Drezdában töltött egy nyarat, hogy festészetet tanuljon. Itt ismerkedett meg Philipp-pel, aki a tanára volt. Akkor Márta még csak 21 éves volt, nem foglalkozott azzal, hogy a tanára nős, ezért engedett a csábításnak. A búcsú fájdalmát sikerült feldolgozni, azonban 10 évvel később a begyógyult sebeket felszakította egy naplót tartalmazó csomag, ami Drezdából érkezett egyenesen Philipptől. Még élénken él benne az emlék, hogy mennyire megbabonázták a gyöngyökből készült figurák, és mennyire érdekelte a készítőjének a kiléte. Hajtotta a kíváncsiság, kézbe vette a naplót, ami nemcsak visszarepített az 1700-as évekbe, hanem meg is válaszolta a kérdéseit.

Gondolataim:

Ahogy említettem, a történet két idősíkon játszódik. Bár ha egész pontos akarok lenni, akkor nem kettő, hanem 3 idősíkon figyelhetjük az eseményeket. Nagyon szeretem az ilyen történeteket, mert ahogy ebben a kötetben is láthatjuk, egy ember munkája 300 évvel később is milyen hatást gyakorol egy másik emberre, milyen érzéseket vált ki belőle. Szeretem az ilyen történeteket, mert mindig eszembe juttatja, hogy amit ma készítünk, amire időt szánunk, az milyen hatással lesz majd évtizedek (esetleg évszázadok) múlva egy embertársunkra.

A könyv 2015-ben kezdődik, amikor Mártának egy csomagja érkezik Drezdából, és az ő emlékeit ismerjük meg 10 évvel korábbról, majd 1724-ben találjuk magunkat Johannes Gerhardt aranyműves, és a lánya, Anne-Sophie mindennapjaiban.

Nagy örömmel olvastam ezt a történetet. Mártán jókat mosolyogtam, különösen akkor, amikor ismertette a munkája részleteit. Aki régebb óta követ, az tudhatja, hogy fotós vagyok, és hasonló beszélgetéseket ("De hát neked ez csak egy kattintás.") én is lebonyolítottam már a nehezebb ügyfelekkel, mint amiket Márta a kreatív ügynökségnél. 

Maga a történet könnyed, romantikus olvasmány volt, azonban ahogy az Írónőtől már megszokhattuk, ennek a kötetnek a megszületése mögött is komoly kutatómunka áll. Emiatt minden tiszteletem Mörk Leonórának, mert ilyen mélységekben utánanézni, kutatni, és mindezt egy lebilincselő történettel átadni az olvasóknak, az nem egy két hetes munka eredménye.

Sophie karakterét nagyon szerettem. Nem fél tanulni, nem fél kockázatot vállalni, és új dolgokat kipróbálni. Nem riad meg attól, ha piszkos lesz a keze, vagy ha férfi ruhában kell az utcákat járnia. Mivel az 1700-as években nem volt jellemző, hogy a jómódban élő nők dolgozzanak, ráadásul az édesapjuk vállalkozásában, ezért a zárt ajtók mögött tanulta meg az apjától mindazt, amihez szüksége volt a tervei megvalósításához. Tetszett, hogy nemcsak néz, hanem lát is. Látja a környezetét, figyel az apró részletekre. Viszont korához képest voltak meggondolatlan lépései, amelyekkel nemcsak magát, hanem a szeretett férfit is veszélybe sodorta.

De hogy a jelenről is ejtsek néhány szót. Amikor Mártával fellapoztuk a naplót, akkor már engem is furdalt a kíváncsiság. Ki lehet az a titokzatos lány a festményen? Ki készíthette a gyöngyfigurákat? A régies kifejezések azonban néha kifogtak rajtam, mert volt olyan mondat, aminek kétszer is nekifutottam, mire elolvastam. :) De nem adtam fel, és milyen jól tettem. :) Magával ragadott a történet.

A történelmi könyvek kedvelőinek szívből ajánlom ezt a kötetet. Korhű, romantikus olvasmány, ami kellemes kikapcsolódást nyújt egy őszi napon.

Borító:

Gyönyörű. Régebben, amikor még csak ismerkedtem a Szerzővel, ez a könyve volt az, amihez a legtöbbször visszatértem, mert annyira magával ragadott a borítója. A gyöngyök hozzám is nagyon közel állnak, számomra az eleganciát közvetítik. Az esküvőm napján én is egyedi készítésű, gyöngyökből fűzött nyakláncot viseltem, a hozzá készített fülbevalóval. :) Összegezve: az idei évben ez lett az egyik kedvenc borítóm. :)

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)