Könyvekről őszintén

Szavak erdeje

Szavak erdeje

Marton Emma: Még nem mehetünk haza

2023. január 18. - Szavak erdeje

image0_51.jpeg 

Szerző: Marton Emma
Cím: Még nem mehetünk haza
Kiadó: Mogul Kiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 284
 

Fülszöveg:

A normandiai partraszállás másnapján Heinz, az újonc katona kénytelen ráébredni arra, hogy Mirabel, a németjuhász az egyetlen életben maradt barátja. Ő maga is épphogy túlélte az ütközetet, de felettesei máris újabb kihívás elé állítják: fel kell kutatnia egy eltűnt bajtársát, mielőtt az az ellenség kezére kerülne. Miközben egyedül bolyong a lebombázott szellemvárosokban, megtapasztal emberséget és embertelenséget egyaránt, és az egykori megszálló katonából üldözötté válik.

Bár Heinz nem érti, miért olyan fontos ebben a káoszban megtalálnia egy közönséges katonát, bármit megtenne küldetése sikeréért, mert hiszi: utána végre hazamehet. Az ellenség azonban egyre közelebb jár, ő pedig hamarosan rádöbben, milyen lehetetlen parancsot is kell végrehajtania…

MEGRÁZÓ – ELGONDOLKODTATÓ – DRÁMAI

 

"Ilyen a háború. Nem tudhatod, ki lesz ott veled, amikor elérkezik az a bizonyos pillanat. Lesz-e bárki, aki észreveszi, hogy meghaltál."

Marton Emma könyvével már a megjelenés előtt szemeztem, egyrészt mert egy olyan témához nyúlt a szerző, amiről még nem olvastam eddig, másrészt nagyon figyelemfelkeltő a kötet borítója. A történet a Mogul Kiadó gondozásában jelent meg 2022-ben. Nagyon köszönöm shop.könyvmogul, hogy elolvashattam.

A történet röviden:

A főszereplőnk Heinz, egy fiatal katona, aki a normandiai partraszállás egyik túlélője. Minden barátját elvesztette, gyötri a bűntudat, amiért nem tudta megmenteni őket. Egyetlen társa Mirabel, a németjuhász kutya. Még fel sem ocsúdott az ütközet után, amikor érkezik a parancs: meg kell találnia az egyik társát, mielőtt az ellenség kezére kerül. Elszánt katonához híven útnak is indul, és mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse a parancsot. Az útja során nemcsak a rá váró veszélyekkel kell szembe néznie, hanem a lelkében dúló háborúval, és a lelkiismeretével is.

Gondolataim:

Az első gondolatom ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy Marton Emma milyen jól ír. Nagyon szépen használja a magyar nyelvet, a történet vezetésével fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését. Egy nem mindennapi témát dolgoz fel, és fiatal kora ellenére egy olyan érdekfeszítő könyvet tett le az olvasók elé, amit sokan megirigyelhetnek. Ezzel a kötettel magasra került az a bizonyos léc, de biztos vagyok benne, hogy a szerző a  következő történetével sem fog csalódást okozni.

Az események 3 napot ölelnek fel, de ebben a három napban több szenvedés, és lelki gyötrődés volt, mint amit egy átlagos ember sokszor évtizedek alatt sem él meg. Az eseményeket egy gyerek szemszögén keresztül látjuk, akinek fiatal kora ellenére fegyvert kell fognia, testközelből kell végignéznie a barátai haláltusáját, és a saját életét kell féltenie, egy gyereknek, akinek ezt a borzalmat soha, de soha nem szabadna nemcsak látnia, de hírből sem ismernie.

Rettenetesen megrázó még az a tudat is, hogy felnőtt emberek ezreinek kell meghalnia, de hogy mindezt Heinz szemén keresztül látjuk.. Ilyenkor azért nehéz szavakat találni. A történetben nemcsak a jelen eseményeit tárja elénk a szerző, hanem Heinz emlékeit is. Az ő visszaemlékezéseiből megtudjuk mi történt a bajtársaival, vagy éppen azt, hogy ő hogyan is került egy háború közepébe. 

Ami különösen tetszett, hogy külön fejezetekkel el voltak választva az események, pontosan tudjuk, hogy milyen kevés idő is telt el 2 mozzanat között. 

Külön szeretném kiemelni a borítót. Számomra hűen tükrözi a történetet. Megrázó, de mégis vonzza a tekintetet. Fotósként én nagyon szeretem a fekete-fehér képeket. Sokkal beszédesebbek, sokkal drámaibbak, mint színes társaik. Ehhez a kötethez ez a borító a legtökéletesebb választás. 

A történek bár megrázó volt, nagyon tetszett. Egyetlen negatívumot tudok csak felhozni, ami nem a kötetben olvasottakra vonatkozik, hanem magára a kialakításra. Az én szememnek nagyon kicsi volt a betűméret, az elején emiatt nehezen is haladtam az olvasással. A végére belelendültem, viszont be kell vallanom, hogy este lámpafénynél nagyon megterhelő volt a szememnek az olvasás. Az én véleményem, hogy inkább legyen egy betűmérettel nagyobb a szöveg, és 30 oldallal hosszabb a könyv, de a nap bármely szakában kényelmes legyen az olvasása. Hiába szerettem volna gyorsabban haladni, mert nagyon érdekelt a történet, sajnos nem tudtam. Csak emiatt nem tudok 5 csillagot adni a könyvnek.

A Mogul Kiadó webáruházából ti is beszerezhetitek a könyvet 10% kedvezménnyel, ha használjátok a szavakerdeje kódot.

 (1) shop.konyvmogul.hu - A magyar szerzők webáruháza | Facebook

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fairypowderbooks.blog.hu/api/trackback/id/tr6918026738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása