Könyvekről őszintén

Szavak erdeje

Szavak erdeje

Aprilynne Pike - Spells - Varázsigék

2018. szeptember 04. - Szavak erdeje

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Laurelt beidézik tündérhazájába. Mindkét otthonát halálos veszély fenyegeti, szülei házát és a tündérek országát Avalont is. Így a lánynak minden erejére és tudására -legyen az emberi vagy tündéri- szüksége lesz ahhoz, hogy túlélje a megpróbáltatásokat. 
Ki fog neki segíteni? 
David, akivel a való világban él szerelemben? Vagy Tamani, az ellenállhatatlan tündérfiú, akihez tagadhatatlanul erős szálak fűzik?

 

A sorozat első része is tetszett, és ez is hozta az elvárt szintet. Bíztam benne, hogy ebben a részben már bepillantást nyerhetünk Avalonba is, és örömmel jelentem, hogy nem csalódtam, bár szívesen eltöltöttem volna még egy kis időt a Tündérek birodalmában, és szívesen megismertem volna még több tündért is :) De még vannak részei a sorozatnak, szóval még bármi előfordulhat!

Az első részből megismerjük Laurelt, és megtudjuk, hogy milyen célból nevelkedett az emberek világában. Mivel Ősztündér, ezért természetesen Avalonban is vannak kötelezettségei. Az Ősztündérek állítják elő a különböző varázsszereket, amelyek akár életmentőek is lehetnek egy esetleges közelharcban a trollokkal szemben.

Laurel megkapja a "behívóját", mely szerint 8 hetet Avalonban kell töltenie, és meg kell tanulnia mindent, amit egy Ősztündérnek tudnia kell. Hiába született tündérnek, hiába töltötte az első néhány évét Avalonban, közel sincs egyszerű dolga. Az sem könnyíti meg a helyzetét, hogy nem mindenki fogadja kitörő örömmel.

Tetszett, ahogy be lett mutatva Avalon. Nincsenek elnyújtva és eltúlozva a tájleírások. Megtudjuk hogy élnek a tündérek, milyen munkájuk van, és mivel töltik a napjaikat. Ez lett volna a kedvenc részem, ha Laurel nem rondított volna bele. Nem tudom mi történt az első és a második rész közötti időszakban, de nemcsak egy kibírhatatlan hisztérika lett belőle, de döntésképtelen, igazságtalan, és ahogy játszik mások érzéseivel az egyenesen dühítő. Tamanit már kifejezetten sajnáltam. Senki nem érdemli meg, hogy úgy bánjanak vele, mint ahogy Laurel bánt Tamanival. Nemcsak játszadozott vele, de a folyamatos hisztijével a szabályok állandó megszegésére kényszeríti.

Amikor Laurel visszatért az emberek világába, ott már kezdtem azt hinni, hogy mérgezik a vizet. Két rész között ennyire nem fordulhatnak ki önmagukból a szereplők. Laurelről már kifejtettem a véleményemet, de ott van még az anyja, aki úgy viselkedik, mint egy duzzogó gyerek, David meg bosszantóan tudálékos. Laurel apján és Chelsea-n kívül senkit nem kedveltem meg Avalonon kívül.

Ebben a részben sem maradunk trollok nélkül, viszont a tündéreken kívül Klea személyében lesz egy újabb segítője Laurelnek és Davidnek. Kifejezetten tetszett, ahogy Klea felbukkan. Szinte semmit nem tudunk meg róla, ebből kifolyólag bizalmatlanok vagyunk vele szemben. Viszont megmenti Laurelék életét, tehát elméletileg a jó oldalon áll. Mégsem tudjuk eldönteni, hogy melyik tábort erősíti. A trollokat üldözi, mert trollok, de a tündéreket is üldözné, ha tudnak róluk? Vagy tud, és nagyon jól tud füllenteni? Részben emiatt is kezdem azonnal a harmadik részt, kíváncsi vagyok. :D

Zárásképpen még annyi, hogy így befejezni egy könyvet... :D

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://fairypowderbooks.blog.hu/api/trackback/id/tr1414221205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása