Szerző: Lisa Kleypas
Cím: Nem múló varázs
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2016
Műfaj: romantikus
Oldalak száma: 362

A férfinak adta az ártatlanságát…

Lady Aline Marsden neveltetése egyetlen célra irányult: hogy előnyös házasságot kössön saját társadalmi osztályának egy tagjával. Ehelyett önként odaadta az ártatlanságát az apja birtokán szolgáló John McKennának. A szenvedély hevében elkövetett vétkük megbocsáthatatlan volt… Johnt elküldték a birtokról, Aline-nak pedig a londoni társaságból száműzve, vidéken kellett élnie.

…és a férfi a szerelmét vette el.

McKenna időközben meggazdagodott és visszatért… szemtelenül jóképű és igézőbb, mint valaha. Könyörtelen tervvel érkezett: bosszút akar állni a nőn, aki összezúzta a szerelemről szőtt álmait. De a varázslat kettejük közt fényesebb lánggal ég, mint a kezdet kezdetén. McKennának döntenie kell, véghezvigye-e a bosszúját, vagy kockára tegyen mindent első és egyetlen szerelméért.

"Életem utolsó óráiban téged akarlak látni... a karodban feküdni, amikor utolsót lélegzem."

Mióta elolvastam az Írónőnek a Friday Harbor sorozatát, azóta azon gondolkodtam, hogy melyik legyen a következő, amit elkezdek. A Nem múló varázs borítója megfogott, arra gondoltam, hogy hasonló tündérmese lesz, mint az előző könyvek, amiket olvastam tőle. Nos, tévedtem, stílusában teljesen más volt számomra, ami annyira meglepett, hogy félre is kellett tennem egy kis időre.

A történet röviden:

Az 1800-as években járunk, ahol egy vagyonos családba született nő feladata, hogy előnyös házasságot kössön. Nem alacsonyodhat le rangon aluli partnerhez. Lady Aline, a Marsden család legidősebb lányát azonban nem érdeklik holmi követelmények. Amikor közelebbi kapcsolatba kerül a birtokon szolgáló McKennával, azzal hosszú évekre megpecsételi a saját, és a fiú sorsát is, akit emiatt el is küldenek, minél messzebb a lánytól.

12 évvel később, amikor egy összejövetel alkalmával immáron vagyonos emberként McKenna visszatér, hajtja a bosszú. Meg akar fizetni azért a sok szenvedésért, amit Aline okozott neki. De arra nem készült fel, hogy milyen borzalmas titkok állnak a korábbi döntés hátterében.

Gondolataim:

Ahogy korábban említettem, annyira az előző, általam elolvasott sorozathoz akartam hasonlítani ezt a kötetet, hogy megfordult a fejemben, hogy félreteszem, és végig sem olvasom, mert az elején nem adta azt az élményt, amit vártam. Így jár az, aki nem olvas fülszöveget. :) Hagytam egy kis időt magamnak, majd újra elővettem. Elkezdtem más szemmel nézni a történetet, és ahogy belelendültem, alíg bírtam letenni.

Számomra nagyon olvasmányos volt, pörögtek az események, és nagyon kíváncsi voltam arra, hogy ha McKenna megtudja mi történt sok-sok évvel ezelőtt, arra hogy fog reagálni, illetve Aline-nek lesz-e bátorsága eléállni, és őszintén elmesélni mindent.

A történet során a Marsden családról nem tudunk meg olyan sok mindent, éppen csak a legfontosabb információk birtokába jutunk. Azt azonban tudjuk, hogy sem Aline-nek, sem a húgának nincs könnyű dolga. Nemcsak a saját démonaikkal kell megküzdeniük, hanem a feléjük irányuló elvárásokkal, pletykákkal is. Ezért is örültem, amikor nemcsak Aline, hanem a húga sorsát is nyomon követhettük.

McKenna viselkedése nem volt szimpatikus. Anélkül ítélkezett, hogy tudta volna a miérteket. Felnőtt ember, de a kicsinyes, gyerekes bosszú hajtotta. A könyv végére sem lett kedvencem sajnos. Aline sem lett a kedvenc női karakterem. 30 éves, felnőtt nő, de a titkolózása nem volt rokonszenves a számomra. Csak őszintének kellett volna lennie, és akkor több évnyi szenvedéstől kímélte volna meg saját magát, és McKennát is.

Ezek miatt nem tudok 5 csillagot adni a történetnek. De ettől függetlenül folytatni fogom a sorozatot, és terveim szerint elolvasom az Írónő összes, magyarul megjelent könyvét.

Borító:

Nekem nagyon tetszett, emiatt esett a választásom erre a sorozatra. Ha viszont azt nézzük, hogy az 1800-as években járunk, akkor ez a nagyon rózsaszín borító szerintem nem illik ehhez a korszakhoz. Szerintem....

A romantikus lelkű olvasóknak ajánlom ezt a történetet, akiket nem zavarnak a pikáns jelenetek.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)