Szerző: Jan Casey
Cím: Nők a háborúban
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 416
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Két nő. Egy háború.
Viola Baxter számára 1939-nek csodálatos időszaknak kellett volna lennie. A Cambridge-i Egyetemen megismerkedett a jóképű Fred Scholzcal, akivel egymásba szerettek, és már az esküvőt meg a közös életüket tervezgették. Viola elképzelni sem tudta, hogy apja nemet mondjon az eljegyzésükre. Fred azonban félig német, és a küszöbönálló háború árnyékában muszáj Németországba utaznia, hogy hazahozza onnan a húgát. Márpedig ennek az utazásnak a ténye is elegendő ahhoz, hogy a gyanú árnyéka vetüljön Fredre… és Violára.
Annie Scholz, Fred húga értesült imádott nagymamája súlyos betegségéről, ezért mindent hátrahagyva elutazott Németországba, hogy ómama mellett lehessen. Meg sem fordult a fejében, hogy onnan már nem lesz számára visszaút Nagy-Britanniába, vagy hogy döntésével veszélybe sodorhatja a bátyját is. Ráadásul odaát találkozik gyerekkori szerelmével, de az újraéledő vonzalom mellett keserűség is vegyül az érzéseibe: hogyan szerethet valakit, aki megtestesíti mindazt, amit ő elutasít? Mindenki árgus szemekkel figyeli Annie-t és Fredet, igy nem hibázhatnak el egyetlen lépést sem… ellenszegülésnek pedig látszólag helye nincs.
Amikor az az egyetlen bizonyosság, hogy háború van, vajon Violának és Annie-nek kihez, mihez kell hűnek maradnia?
"Elrabolták tőlünk minden reményünket, álmunkat, tettvágyunkat, az életünket."
Mostanában egyre több második világháborús könyvet olvasok. Érdekel a téma, és mindig kapok valami újat, amivel eddig még nem találkoztam. Már nagyon vártam, hogy végre kézbe vehessem ezt a kötetet. Nemcsak a címe, hanem a borító és a fülszöveg is figyelemfelkeltő. Köszönöm szépen a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.
A történet röviden:
Az események két helyszínen játszódnak. Angliában, és Németországban. Angliában Viola életét követhetjük nyomon, míg Németországban Viola szerelmének Frednek és az ő húgának, Annienak a mindennapjait.
Fred, félig német, félig brit állampolgár, és csak azért utazik Németországba, hogy visszahozza a húgát Angliába, aki a nagyanyjuk ápolása miatt hagyta el az országot. Arra azonban nem számítanak, hogy bár Fred el tudja hagyni Angliát, vissza azonban a háború kitörése miatt nem tud menni. A szerelmesek elszakadnak egymástól, és egyikük sem tudja, hogy látják-e még egymást valaha.
Mindannyian nélkülöznek, éheznek, azonban hoznak olyan döntéseket, amelyek az egész életükre hatással lesznek, ráadásul egyikük sem tudja, hogy támogató, vagy elutasító kezek fogadják-e őket.
Gondolataim:
A fülszöveg elolvasása után kialakult a fejemben egy képsorozat, hogy miről is szólhat ez a könyv. Mint egy néma, fekete-fehér film, ami visszarepít az időben, úgy peregtek a képzeletemben az események. A valóság azonban teljesen mást adott. Bevallom meglepődtem az események menetén, azonban egyáltalán nem csalódtam. Egy szívhez szóló, gyönyörű romantikus történetet kaptam a második világháború idejéből, amikor az embereknek semmi más nem maradt csak a hit, a remény, és az igaz szerelem.
Bár második világháborús történetet tart a kezében az olvasó, ez mégsem a zsidók üldözéséről, a koncentrációs táborokról, vagy a gázkamrákról szól. Ez a történet az igaz szerelemről szól. Ez a történet a nélkülözésről, a reményről, a sírig tartó szeretetről, és a megbocsátásról szól. Egy olyan időben járunk, ahol eljegyzések hiúsulnak meg, ahol családokat szakítanak szét, ahol idősek és fiatalok, anyák és gyermekeik éheznek, és nézik végig a szerettük halálát, és az otthonuk porba hullását.
Engem érzelmileg nagyon megérintett a könyv mondani valója.
Bevallom, a két főszereplőnket, Violát és Anniet a történet elején nem kedveltem. Az egyikük forrófejű, aki nem foglalkozik a tettei következményeivel, a másik pedig a jómódú kisasszony, aki megszokta, hogy mindent megkap, amire éppen kedve szottyan. Ezért is lepi meg, amikor az apja nemet mond a lánya leghőbb vágyára.
A háború borzalmai, és egy meggondolatlan döntés kellett ahhoz, hogy a a főszereplőink érett fejjel tudjanak gondolkodni, és olyan döntést hozzanak, ahol nem ők állnak a középpontban. Erős nőkké váltak, akik erejükön felül küzdenek, hogy a lehetőségekhez mérten biztonságban tudják a szerettüket.
A történet mondanivalója nagyon tetszett, olvasmányos volt, az események is lendületesen haladtak volna a saját útjukon, ha nem lett volna benne annyi hosszú leírás. Hiányoltam a párbeszédeket. Nyilván olvashattunk párbeszédet a szereplők között, azonban nekem nem voltak arányban a leírásokkal, és a belső monológokkal. Emiatt volt számomra egy kicsit hosszadalmas a kötet olvasása.
Ettől függetlenül egy szívhez szóló, történelmi romantikus kötethez volt szerencsém, amit szívből ajánlok a hasonló témájú könyvek kedvelőinek. Viszont ismét szeretném kiemelni, hogy csak azok fogják a szívükbe zárni ezt a kötetet, akik nem idegenkednek a hosszadalmas leírásoktól, és a kevés párbeszédtől.
Borító:
Imádom ezt a borítót. Annyira a 20.századot idézi. A színek, a régi bőröndök, a ruha, smink, frizura. A vörös rúzs, ami számomra a 20.századi eleganciát tükrözi, mert abban az időben még tudták viselni a nők ezt a színt. Összegezve, gyönyörű ez a borító, imádom. :)
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)
