Szerző: Alan Rickman
Cím: Őrülten, mélyen
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 544
Fülszöveg:
Alan Rickman naplói Emma Thompson előszavával
A Harry Potter-filmekből, az Értelem és érzelem moziváltozatából és az Igazából szerelemből jól ismert Alan Rickman világszerte elismert színészként, fáradhatatlan politikai aktivistaként és az utazás szerelmeseként lép elénk a huszonöt éven át saját és mások szórakoztatására vezetett naplója lapjairól, amely bepillantást enged a kulisszák mögé és Rickman magánéletébe is.
Alan Rickman máig az egyik legkedveltebb színész a világon, számos műfajban. Népszerűsége első filmes szerepe, a Drágán add az életed aljas Hans Grubere óta töretlen, tart Perselus Piton bonyolult alakjának megformálásán át és még tovább. Méltóságteljes alakja, sztentori hangja és a valamennyi szerepében megmutatkozó szellemessége belopja magát a nézők szinte minden korosztályának a szívébe.
Tehetsége azonban nem csupán a színészetben mutatkozott meg. A film- és színházrajongók, valamint a memoárok szerelmesei nagy élvezetet lelhetnek abban az „anekdotikus, leleplező, szellemes, bennfentes és kifejezetten kendőzetlen” írásmódban, amellyel Rickman a hétköznapi és a különleges dolgokat elénk tárja. Megosztja bölcs gondolatait színházi előadásokról, filmekről, a színjátszás művészetéről, politikáról, barátságokról, szakmai vállalkozásairól és általában az életről.
Az Őrülten, mélyen egy nagy nyilvánosságnak szánt napló, amelyet úgy olvashatunk, mintha Rickman egy közeli barátjával csevegne a jelenlétünkben.
"Ne csússzunk vissza a régi szokásainkba. Ha van tervünk, éljünk annak megfelelően."
Hú de nehéz írni erről a könyvről. Hónapokkal ezelőtt, amikor megláttam, hogy elhozza nekünk, olvasóknak a Kossuth Kiadó Alan Rickman naplóit, akkor jött a dilemma. Elolvassam? Ne olvassam? Csalódni fogok? Vagy szeretni fogom? Végül döntöttem, és ezúton is nagyon szépen köszönöm a Kiadónak, hogy elküldte nekem ezt a kötetet.
Gondolataim a történetről:
A könyv nagyon tetszik. Igaz, hogy a hossza miatt és a kemény fedeles borító miatt súlya is van, ezért nem az a "bedobom a táskába induláskor" típusú kötet. Viszont ahogy kinyitja az olvasó, egyből egy gyönyörű belső oldallal találja magát szembe. Ott láthatjuk a színes rajzokkal díszített eredeti napló képét, a színész kézírásával. Fantasztikus. Szívesen néztem volna több ilyen képet is a könyvben. A kötet vége felé helyet kapott néhány fénykép különböző szerepeiből, valamint két közös kép a feleségével, Rimával is.
Előre szeretném jelezni, hogy aki szaftos magánéleti titkokra kíváncsi, vagy hosszan részletezett pletykákra a sztárvilágból, az csalódni fog.
Biztos ti is belefutottatok már olyan cikkekbe a neten, ami azt részletezi, hogy a "nagy sztároknak" milyen egyedi és extra kívánságaik vannak akár egy hivatalos megjelenésen, akár egy szállodában. Na ezekben a cikkekben biztos, hogy nem fogjátok megtalálni Alan Rickman nevét. A naplóiból viszont kiderül, hogy bizony neki is voltak negatív élményei, amire nem szívesen emlékszik vissza.
A színészt számos híres szerepben láthattuk. Nekem a legismertebb alakítása az Igazából szerelem című filmben volt, és természetesen a Harry Potterben. Az utóbbi forgatásáról több naplóbejegyzést olvashatunk. Némi háttér információt is kapunk a forgatásról Piton professzor szemszögén keresztül.
A naplóbejegyzésekből megismerjük a színészt, a rendezőt, a férjet, a barátot. Humoros, elgondolkodtató, és végtelenül őszinte. Nem fukarkodik a dicsérő szavakkal a kollégái, színésztársai iránt. De a saját alakítását is górcső alá veszi. Ha úgy érzi, akkor elismeri a munkásságát, de ugyan úgy megfogalmazza a kritikát is saját maga illetve a kollégái felé is.
Ami egyértelműen kitűnik a naplóiból az Rima felé tanúsított tisztelete, és szeretete. Nem sok szó esik a magánéletéről, de még így is egyértelmű, hogy ők ketten lelki társak voltak. Ő a nyugalom szigete Alan Rickman számára.
Nagyra tartja a barátait, akiket szívesebben lát otthon vendégül, mint egy étteremben. Ugyan úgy küzd a hétköznapi emberek mindennapi problémáival, mint például a számlák, beázás, házfelújítással együtt járó stressz, ajándék vásárlás, és még sorolhatnám.
Én csak ajánlani tudom ezt a kötetet. 1993-tól egészen haláláig kapunk betekintést a színész mindennapjaiba. Hol hosszabb, hol rövidebb bejegyzéseket olvashatunk, viszont egy valami közös bennük. A személyes gondolatai, érzései vannak megfogalmazva. Nem ír oldalakon átívelő, soha véget nem érő mondatokat. Talán emiatt is lehet gyorsan haladni az olvasással. A könyv végén Rima gondolatait olvashatjuk, ami úgy gondolom méltó lezárása a könyvnek, kedves búcsú a másik felétől. Bevallom, én nem bírtam végigolvasni könnyek nélkül.
A naplóbejegyzések -mint ahogy említettem - könnyen olvashatóak, viszont helyenként több nevet is megemlít, akik első olvasásra idegennek hatnak, viszont a lábjegyzetben feltüntetett információk segítenek beazonosítani, hogy kiről van szó.
Ahogy napról napra olvastam a bejegyzéseket, úgy éreztem én is egyre inkább a színész fizikai fáradtságát. Hihetetlen mennyiségű munkát vállalt magára, ami ki is hatott az egészségére. A rengeteg utazás, forgatások, színházi szerepek, háttérmunka, még a kanapén ülve, a könyvet olvasva is fárasztó volt. Még nagyobb tiszteletem irányul felé.
Összegezve: olvassátok, szeressétek! Alan Rickman örök!
Értékelésem: 5/5
Idézetek a könyvből:
"Szeretnék egy számítógépet? Mindenki más úgy gondolja. Miközben ezt írom, szemben velem valaki éppen gépel. Azt hiszem, jobb nekem a papír és a toll. Nincs szükség zsinórokra."
"A színészet lehet az ember élete, de ennek az életnek elég gazdagnak kell lennie ahhoz, hogy tápláló legyen."
"A karácsony reggele mindig is a kedvencem volt. A nyugalom, a kávéillat, az ajándékok, a csendes utcák."
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
