Szerző: Mia Sosa
Cím: A legrosszabb esküvői tanú
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 384
Fülszöveg:
OLTÁRI SZÍVEK
Egy oltár előtt elhagyott esküvőszervező? Ja, persze, az iróniát Carolina Santos is érzékeli. De múltjának e kellemetlen mozzanata ellenére Lina olyan lehetőséget kap, amely megváltoztathatja az életét. Csak egyetlen bökkenő van: együtt kell működnie a világ legrosszabb esküvői tanújával a saját kudarcba fulladt menyegzőjéről.
Max Hartley marketingszakértő eltökélt szándéka, hogy letegye a névjegyét egy áhított szállodai ügyfélnél, aki az arculata kiterjesztését tervezi. Aztán megtudja, hogy a bátyja eszes, lenyűgöző és abszolút tabu exmenyasszonyával kell dolgoznia, aki ráadásul ki nem állhatja őt…
Ha sikerül egymás kinyírása nélkül összehozniuk a prezentációjukat, mindketten jól járnak. Csakhogy Max az első számú közellenség, mióta arra biztatta a bátyját, hogy hagyja faképnél a menyasszonyt, és Lina a maga részéről kész megfizetni érte.
Lina és Max hamar felfedezik, hogy nem az ellenszenv az egyetlen érzelem, amitől szikrázik közöttük a levegő. Ám ez a rossz csillagzat alatt született páros mégsem lehet több ideiglenes játszópajtásnál, mert Lina nem vágyik szerelemre, Max pedig soha többé nem hajlandó a bátyja mellett másodhegedűst alakítani…
"Csak élvezd a pillanatot, és minden mással foglalkozz később!"
Nagyon szeretem az ilyen figyelemfelkeltő borítókat, és címeket. Garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek. Köszönöm szépen a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.
Gondoltaim a történetről:
Most, hogy befejeztem a könyvet, legelőször a már említett borítóról ejtenék néhány szót. Ismerve a történetet, kijelenthetem, hogy kissé félrevezető a borító, amin azt látjuk, hogy a menyasszony taszítja el a vőlegényt, holott ez pontosan fordítva történt. De ezen túl tudok lendülni, a történet kárpótolt.
A történet során megismerjük Linát, akit percekkel az esküvője előtt hagyott el a vőlegénye, Andrew. A rossz hír hozója, az öccse, Max volt. Ezek fényében kijelenthetjük, hogy Linának nincsenek kellemes emlékei a testvérpárról. Évekkel később, amikor a lány már esküvőszervezőként dolgozik, élete nagy lehetőségét kapja meg, pályázhat egy olyan állásra, amiről mindig is álmodott. A sors furcsa fintora, hogy ezért az állásért történetesen a volt vőlegényének az öccsével kell közösen együtt dolgoznia. Már a közös munka sem indul zökkenőmentesen, azonban ahogy telik az idő, minden csak bonyolódik.
Nagyon élveztem olvasni a könyvet. Hangosan nevettem bizonyos jeleneteken, de bevallom, a végén elmorzsoltam néhány könnycseppet. Tény, hogy elég erősen klisés volt, már a könyv elején borítékolható volt a vége, azonban ez számomra nem csökkentette az olvasási élményt. Pontosan egy ilyen történetre volt szükségem egy nehéz hét után.
Szerettem az író stílusát, humorát, a karakterek megformálását. És Max.. Hát igen, őt is nagyon bírtam. :) Közel sem volt tökéletes a könyv, voltak benne pörgősebb részek, és volt, ahol kicsit leült a történet. De mindezek ellenére vittek magukkal az események.
Lina már a könyv elején sem hazudtolja meg önmagát, a maga köré épített falak erősek, és áthatolhatatlanok. Viszont ahogy haladunk előre az eseményekben, úgy kezd el gyengülni ez az erőd, amiben elbújt a világ szeme elől. Max első pillantásra egy macsó, gondtalan, jómódú szépfiú, azonban róla is megtudjuk, hogy bizony neki is vannak démonai. Ketten együtt tökéletes párost alkottak a szarkasztikus beszólásaikkal, csipkelődéseikkel, szenvedélyükkel.
A brazil, portugál kultúrából kapunk egy csipetnyit, de bevallom, én szívesen olvastam volna még róla.
A történet során megismerjük Lina családját, múltját, és betekintést nyerhetünk, hogy milyen is a családi összetartás. Bár sokszor elgondolkodtam, hogy Lina, és az unokatestvére valóban rokonok-e, annyira eltérő a személyiségük, és a temperamentumuk. :)
Ha felületesen olvassuk a könyvet, akkor egy humoros, romantikus történetet kapunk, egy kis erotikával becsomagolva. Azonban ha a mélyére nézünk, akkor szóba kerülnek olyan komoly témák is, mint például a bőrszín miatti megkülönböztetés. A szereplők jellemfejlődése nyomon követhető a könyv során, nekem különösen tetszett, ahogy ezt fokozatosan kibontotta a szerző.
Összességében egy nagyon kedves, hangulatos, romantikus történetet kaptam, amit a brazil kultúra, a tánc, és az ételek tettek még színesebbé. Csak ajánlani tudom azoknak, akik egy könnyed kikapcsolódásra vágytak.
Értékelésem: 5/5
Idézetek a könyvből:
"Az, hogy véded magad a sérelmektől, nem feltétlenül jelenti azt, hogy sérült vagy."
"A szeretet akár romantikus, akár nem, nem absztrakt módon működik, hanem két ember között. Szóval nincs értelme absztrakt módon elkerülni."
"A szerelem azt jelenti, hogy ledöntöd a falaidat azért, aki hajlandó átmászni rajtuk."
A könyvet itt tudod beszerezni:
