Szerző: Anne L. Green
Cím: Eltitkolt múlt
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma: 408

Fülszöveg:

Megszelídülhet ​egy vérbeli szívtipró?

„Alexander Cross vagyok, egy veszedelmes és vakmerő csábító, a határtalan gyönyörök legfőbb rajongója. Az erotikus hódításaimat hobbinak tekintem, a kapcsolataimból kizárok minden lehetséges érzelmi kötődést, életem elsődleges célja újabb és újabb nő meghódítása. Szándékaimat sosem titkoltam, éppen ezért nem is értem, mit esznek rajtam olyan nagyon a nők? Tényleg ennyit jelentene a külső? Az előkelőség? A gazdagság? A szép szavak? A szemtelenség valóban lefegyverző lenne? Vagy talán csak a rossz, a bűn, a gonoszság izgalma csalogatja őket?”

De mi történik, ha egy ilyen férfi beleun az addigi egyhangú, felszínes és érzelemmentes életébe és önmaga elszámoltatása közepette véletlenül elüti azt a nőt, aki életében először másképp tekint rá?
Amikor Alex belenéz szépséges áldozata kék szemeibe, minden megváltozik, függővé válik. Megtapasztalja, milyen szeretni, gondoskodni és szeretve lenni. Idővel ráébred azonban, hogy Lexie nem az a nő, akinek hitte, múltja tele van szenvedéssel, titkokkal és fájdalmas rejtélyekkel, ám addigra már késő: elnyeli őt a mély, őszinte érzelem, amit a lány iránt táplál.

Vajon a múlt sötét titkai engedik a fiatal szerelmeseket új életet kezdeni?

"Kockázat nélkül nincs boldogság." 

Ez volt az első könyvem az írónőtől, és nem is értem, miért halogattam eddig, pedig itt várakozott a polcon. Könyvelem Csaba rettegŐsz kihívásának 4.pontjához választottam, ahol egy olyan krimi/thriller/horror kötetet kellett olvasni, ami egy sorozat része. Így esett, hogy megismerkedtem Anne L. Green munkásságával. Sőt, nemcsak megismerkedtem, hanem rabja is lettem.

Gondolataim a történetről:

A www.moly.hu-n a könyv adatlapja tartalmazza a krimi, és a maffia címkét, amin bevallom számomra meglepő volt, mert én azt hittem, hogy a szerző könnyed, romantikus történeteket ír. Ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, akkor sem értettem, hogy mit keres itt a krimi címke. Na a könyv végére értelmet nyert.

Alex nagy kanállal habzsolja az életet. Van pénze, jól is néz ki, a nők a lábai előtt hevernek. Ő pedig ki is használ minden kínálkozó lehetőséget. Egy nap azonban az autója szélvédőjén köt ki a végzete, Lexie személyében. Az igéző kék szempár azonban képes megszelídíteni a lázadó lelkeket is, és egy nap Alex azt veszi észre, hogy a gondolatai újra és újra visszatérnek a titokzatos lányhoz. Amikor kiderül Lexie féltve őrzött titka, akkor a lány menekülni akar. A múltja elől, és az érzései elől is. De ekkor már késő.

Szerettem olvasni ezt a könyvet. Nagyon tetszett a szerző stílusa, mert könnyed volt, emiatt gyorsan lehetett vele haladni. Mindig tartogatott valamilyen meglepetést. A történet fő mozgatórugója a két főszereplő egymás iránt érzett szerelme, kötődése, és egymásra találása. Testileg és lelkileg is. Nagyon intenzív volt az ő szerelmük, és a kapcsolatuk is. Heves viták, még hevesebb kibékülések. Viszont nekem nagyon gyorsnak tűnt a megismerkedésük után zajló események sorozata.

De pont emiatt szinte el is felejtettem, hogy egy krimit olvasok, és amikor szépen lassan bekúszott az oldalak közé, akkor nagyot szólt. Le sem tudtam tenni, faltam a sorokat, fogytak az oldalak. Nagyon tetszett ez a megoldás, amit a szerző alkalmazott. 

Ami nagy kedvencem lett a történetben, az a barátság fontossága. Mindenkinek szüksége lenne egy ilyen barátra, mint amilyen Matt és Alex volt egymásnak. 

A karaktereket megkedveltem, viszont Lexie-vel voltak néha ellenérzéseim. Én elhiszem, hogy milyen pokoli lehet, amin keresztül ment, de könyörgöm, egy felnőtt nő tudjon már eltölteni néhány napot a pasija nélkül úgy, hogy nem sírja ki utána a lelkét! 

Összességében nagyon szerettem olvasni, bár inkább volt erotikus, mint krimi, szóval erre számítson aki most ismerkedne ezzel a történettel.

Értékelésem: 4,5/5

Idézetek a könyvből:

"A gyermek az élet nagy adománya."

"Ha nem lennének céljaid, akkor te sem léteznél, mert az motivál, az irányít."

"A legkegyetlenebb hazugságot gyakran a hallgatás fejezi ki."

 A könyvet itt szerezheted be:

Eltitkolt múlt | Álomgyár (alomgyar.hu)

Szerző: Csernovszki-Nagy Alexandra
Cím: Róza szíve
Kiadó: NewLine Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 576
 

Fülszöveg:

“Úgy zakatolt a szívem, hogy a fülemben hallottam a dallamát.”

1805–1808.
Együtt lehet élni a mardosó bűntudattal?
Marosy Róza családja megvetésétől szenved már évek óta. Fájdalom nyomja a lelkét, mely fekete fellegként takarja el előle a boldogságot. Amikor megjelenik életében a szerelem, nem áll ellen a kísértésnek, mely még nagyobb bajba sodorja őt.
Az apja messzire küldi őt a kíváncsiskodó tekintetek elől, és bár a család megmenekül a szégyentől, Rózának azonnal férjhez kell mennie. Marosy úr választása pedig nem másra esik, mint egy olyan férfira, kit már megelőz a híre.
Pereszlényi Vilmos visszavonultan, megbélyegzetten él. Pár évvel korábban eltűnt a menyasszonya, és a város egyöntetű véleménye alapján ő gyilkolta meg. A holttest azonban sosem került elő. Mi történhetett a férfi szerelmével?
Róza hisz abban, hogy nem Vilmos követte el azt a szörnyű tettet, mellyel vádolják. Elhatározza, hogy segít neki kideríteni az igazságot.
De a férfi valóban ártatlan?

Volt lehetőségem még a megjelenés előtt elolvasni Csernovszki-Nagy Alexandra legújabb regényét, ami a Könyvfesztiválra fog megjelenni. Nagyon megtisztelő volt a felkérés, köszönöm még egyszer a lehetőséget, és a bizalmat az írónőnek.

Gondolataim a történetről:

A szerzőnek köszönhetem, hogy annak idején elkezdtem nyitni a történelmi romantikus krimik felé. Azóta örömmel forgatom ezt a zsánert, és természetesen Alexandra minden eddig megjelent könyvét el is olvastam, és egyikben sem csalódtam. Ugyan ezt elmondhatom a Róza szíve című kötetről is. Magával ragadó romantikus történetet kaptam, amit átszőtt a nyomozás izgalma. 

A főszereplőnk Róza, akit száműznek otthonról, amíg világra hozza a gyermekét. Hogy ne maradjon szégyenben sem ő, sem a család, ezért az apja férjhez adja Vilmoshoz, akinek a híre nagyon gyorsan eljutott mindenkihez. Évekkel korábban ugyanis egyik pillanatról a másikra eltűnik a menyasszonya, és mindenki gyilkossággal vádolja a vőlegényt. A holttest azonban soha nem került elő. Róza, ha már kénytelen feleségül menni Vilmoshoz, elhatározza, hogy segít kideríteni, mi is történt évekkel korábban a menyasszonnyal, ezáltal igyekszik tisztára mosni a férje nevét. A nyomozás során azonban olyan mélyre ás, aminek során már emberéletek forognak kockán.

Az 1800-as években játszódik a történet. A párbeszédek, a társadalmi elvárások hűen tükrözik a korra jellemző normákat. A nő szerepe csendben maradni, és gyereket szülni. Róza is ennek megfelelően nevelkedett, és éli az életét. A nők szó nélkül tűrik a rájuk osztott szerepet, mert nincs más választásuk. De vajon ez mennyire helyes? 

Tetszett a szereplők jellemábrázolása, minden karakternek megvoltak a jó és a rossz tulajdonsága is. Az írónő az olvasóra bízta, hogy melyik szereplőt engedi közel magához, melyikükkel szimpatizál. Az oldalak során nyomon követhető a szereplők jellemfejlődése. Szépen felépített, hiteles családi képet kaptunk. Volt olyan esemény, ami feldühített, és amit én 2023-ban a laptop előtt ülve el sem tudok képzelni, hogy milyen lehetett ezt megélni annak idején. Nem unatkoztam egy pillanatig sem olvasás során, mert minden oldal tartogatott meglepetést. Soha nem tudtam, hogy vajon mivel fog meglepni az írónő. A nyomozás felépítése, és levezénylése már Agatha Christie műveire emlékeztetett. Arra volt elméletem, hogy mi történt Améliával, de soha ki nem találtam volna, hogy ki mozgatja a szálakat. 

A végkifejlet nagyon tetszett, bevallom meg is könnyeztem. 

Gyönyörűen felépített, és megírt történelmi kötetet kaptam ismét az írónőtől, amit átszőtt a szerelem édes érzése, és egy rejtély izgalmas felgöngyölítése.

Köszönöm, hogy olvashattam, ez a kötet is éke lesz a könyvespolcomnak.

Értékelésem: 5/5

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

 Csernovszki-Nagy Alexandra - Róza szíve (nyomtatott) - NewLi (newlinekiado.hu)

Szerző: Elly Griffiths
Cím: A Janus-kő
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 382
 

Fülszöveg:

Norwichban ​egy gyerek csontjait találják meg a munkások egy lebontásra ítélt nagy, régi ház ajtónyílása alatt, és a maradványok vizsgálatára Ruth Galloway régészt kérik fel, aki a legutóbbi ilyen eseténél majdnem maga is áldozattá vált. Vajon római kori rituális áldozatról van szó, vagy a gyilkos még közöttünk járhat?

Ruth és Harry Nelson nyomozó ezt szeretné kideríteni – mihamarabb. Amikor rájönnek, hogy a ház egykor gyermekotthon volt, felkutatják azt a katolikus papot, aki vezette annak idején. Hennessey atyától megtudják, hogy negyven évvel azelőtt két gyermek tűnt el az otthonból – egy fiú és egy lány. Soha nem találták meg őket. Miután a szénizotópos kormeghatározás kimutatja, hogy a gyermek csontjai régebbiek, mint az otthon, és abból a korszakból származnak, amikor a ház magántulajdonban állt, Ruth egyre mélyebbre merül az ügybe. Ahogy a tavasz nyárba fordul, világossá válik, hogy valaki elszántan próbálja megállítani a nyomozását azzal, hogy halálra ijeszti őt és születendő gyermekét.

A Janus-kő lebilincselő folytatása a szerző Átkelők (The Crossing Places) című thrillerének.

"A gonosz nem maradhat örökké rejtve." 

Már nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, és nagyon örülök, hogy az első rész után nem kellett sokat várni a folytatásra. Köszönöm szépen a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.

Gondolataim a történetről:

Nagy lendülettel kezdtem bele az olvasásba, viszont az elején kicsit el is akadtam. Bevallom, nem vagyok túl járatos a mondákban, és a római mitológiában. Nem értettem az összefüggéseket, viszont az ásatás nagyon érdekelt. Úgy döntöttem, hogy 1-2 napig pihentetem, majd újult erővel ismét előveszem a könyvet. A legjobb döntés volt, mert így pontosan azt a hatást váltotta ki, amit vártam tőle. Nagyon szerettem, és csak úgy fogytak az oldalak.

Ásatás folyik egy korábban gyermekotthonként működő épület helyén. Amikor a régészek csontokat találnak, akkor a csontok szakértőjét, Ruth Galloway igazságügyi régész szakértőt kérik fel, hogy állapítsa meg, milyen korból származhatnak a maradványok. Amikor kiderül, hogy negyven évvel korábban a gyermekotthonból eltűnt két gyerek, más irányt vesz a nyomozás. Nemcsak Nelson nyomozó ás egyre mélyebbre az ügyben, hanem Ruth is, azonban van valaki akinek ez egyáltalán nem tetszik, és minden eszközzel igyekszik megállítani a nyomozást. 

Ki merem jelenteni, hogy ez a rész jobban tetszett, mint az első. Igaz, hogy nem rágtam tövig a körmömet, nem nézegettem a hátam mögé olvasás közben, sőt, még szokatlan hangokat sem hallottam, mégis izgalmasnak találtam a történetet. A szerző folyamatosan fenn tudta tartani az érdeklődésemet, és hajtott a kíváncsiság, hogy mi történhetett évtizedekkel korábban.

A gyakorlott krimi/thriller fogyasztók szerintem hamar kitalálhatják, hogy ki mozgatja a szálakat. Bevallom én elvéreztem ebben a feladatban, mert értek meglepetések olvasás közben.

A szereplők hozták a tőlük megszokott és elvárt formát. Ruth-on vettem észre a jellemfejlődés jeleit. Az első részben nem volt túl pozitív véleménnyel magáról, mondjuk itt sem annyira, viszont ennél a résznél úgy éreztem, hogy kezdi elfogadni önmagát.

Cathbad a kedvencem a szereplőgárdából. Elképzelem ahogy köpenyben sétálgat, és mosolyognom kell. :) Annyira eltér mindenkitől, olyan különc, mégis annyira beleillik a történetbe. Ő a kakukktojás, mégis kell ebbe a könyvbe. Remélem a folytatásban is feltűnik majd. 

Szeretem a szerző írásmódját, mert megvan a lendülete, könnyen olvasható a történet, és nincs benne felesleges oldalkitöltő eszmefuttatás. Mindennek van jelentősége, még ha első pillanatban nem is tűnik úgy.

A thriller rajongóinak ajánlom szeretettel ezt a kötetet és az első részt is. 

(*Fizetett partneri együttműködés a Kossuth Kiadóval)

Az első részről írt ajánlómat itt olvashatjátok:

Elly Griffiths: Átkelők - Szavak erdeje (blog.hu)

Értékelésem: 5/5

Idézetek a könyvből:

"A szeretet mindig jótékony erő. "

"(...) egy kisbaba mindig áldás, a szeretet mindig áldás."

"Erről szól ez az egész, nemde? Hogy az ember tovább adhassa a mesterséget a fiának. Ez az egyetlen ok, amiért igazán dolgozunk."

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

A Janus-kő (kossuth.hu)

Szerző: Elissa Sussman
Cím: Mókás, hogy kérdezed
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 384
 

Fülszöveg:

Lángra ​lobbanhat-e az alvó parázs…?

Akkor:

Chani Horowitz, a huszonéves írópalánta élete valahogy megrekedt. Miközben volt évfolyamtársai a „művészképzőről” színvonalas könyvekkel foglalkozhatnak, neki csupán amolyan felszínes feladatok jutnak. Ám egyszer csak megbízzák azzal, hogy készítsen portrét Gabe Parkerről, a filmsztárról, aki nem más, mint az ő egyes számú imádottja a hírességek közül, egyben a legújabb James Bond alakítója.

Chaninek nincs is más vágya, mint megőrizni a hidegvérét, és jól megoldani a feladatot. Ám ami közte és Gabe között történik, az nem várt módon és alaposan felforgatja az életét: az interjú egy szédületes hétvégébe torkollik, ami lázba hozza a bulvárlapokat, és Chani sokkal közelebb kerül Gabe-hez, mint ahogy azt eredetileg tervezte…

Most:

Tíz évvel később, egy brutális válás és jókora adag terápia után Chani ismét Los Angelesben jár, most már sikeres íróként, aki a megvalósult álmait éli. Ám hiába reklámozhatja legújabb esszégyűjteményét vagy online kiadványait, valahogy mindig szóba jön az a bizonyos portré, és felmerül Gabe neve. Ezért aztán Chani PR-csapata felveti, mi lenne, ha újból találkoznának? Chani először nemet akar mondani, szeretne úgy tenni, mintha már rég elfelejtette volna az együtt töltött időt. De az igazság az, hogy valójában nagyon is tudni szeretné, hogy az a bizonyos hétvége vajon ugyanolyan felejthetetlen volt-e Gabe-nek, mint neki… Úgyhogy beleegyezik.

"Nem akarom, hogy imádjanak. Azt akarom, hogy szeressenek."

Amikor először megláttam a könyvet, az első gondolatom az volt, hogy milyen cuki történet lehet a rózsaszín borítója alapján. Majd ahogy belelendültem az olvasásba rájöttem, hogy többet rejt ez a könyv egy egyszerű romantikus sztorinál. Nagyon köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.

Gondolataim a történetről:

Ahogy olvastam a könyvet, eszembe jutott, hogy én annak idején kiért rajongtam ennyire. Majd rájöttem, hogy nem is egy olyan nagy sztár volt, akinek a fotója kint volt a szobám falán, vagy a szekrényre ragasztva. Mondjuk akkor én még a húszas éveim alatt voltam. 

Gyorsan haladtam a történettel, nagyon olvastatta magát. Az pedig különösen tetszett, hogy két idősíkon is megismerjük az eseményeket. A kettőt elválasztó grafika, és a fejezetek szétválasztása pedig abszolút kedvenc. Imádtam!

A könyv egyik felében Chani 26 éves, minden vágya, hogy író lehessen. Megbízást kap arra, hogy készítsen egy riportot a kedvenc színészével, a legújabb Bond film főszereplőjével, Gabe Parkerrel. A cikk elsöprő sikert arat, a lány neve felkerül a legismertebb riporterek listájára. Majd 10 évvel később, miután Gabe a sokadik rehabon van túl, Chani pedig elvált nőként éli mindennapjait, a lány PR csapata ismét elé áll a kéréssel. Egy újabb interjút szeretnének, ami legalább annyira ütős, mint az első volt. Chani sok győzködés után elvállalja abban a reményben, hogy végre választ kaphat az egy évtizede magában hordozott kérdésekre.

Chani nem volt a kedvencem. Sőt, nem is emlékszem hirtelen olyan történetre, ahol ennyire idegesített volna a női főszereplő. A történet egyik felében, amikor még csak 26 éves, megszállottan rajong Gabe Parkerért. Oké, vannak mindenkinek kedvenc színészei, zenészei, akiért odáig van, de ezt a szintű megszállottságot közel a 30-hoz, egy kicsit túlzásnak éreztem. Majd 10 évvel később, amikor ismét találkoznak, akkor már olyan érzésem volt, mintha az író kényszeredetten rá akarná húzni a bizonytalan felnőtt szerepét. Ekkor már 36 éves. Elméletileg felnőtt. De mivel én is ebben az életkorban élem mindennapjaimat, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy valaki ennyire életképtelen (bocsánat a kifejezésért) legyen. A hangulatingadozásai pedig... Előbb megsértődik, majd dühös lesz, majd ismét megsértődik, végül képtelen kerek egész mondatokban kifejezni magát. Aki elméletileg sikeres író. Na ne!!! 

Még szerencse, hogy Gabe és Olli a könyv további szereplői, mert ők vitték a hátukon a történetet. Mindkét karakter megszerettem. Ha hibáztak, akkor vállalták a felelősséget. Lehet nem azonnal, de jobb később, mint soha.

A könyv felépítése nagyon tetszett. A jelen és a múlt eseményei között különböző cikkeket olvashatunk, akik vagy Chaniról, és az írásairól alkotnak véleményt, vagy filmkritikát fogalmaznak meg, de olyan is akad, aki Gabe-en, mint a Bond film főszereplőjén köszörüli a nyelvét.

A színészek világa nem egyszerű világ. A kisujjadat nyújtod, de az embereknek az egész karod kell. Onnantól kezdve, hogy feltűnik a színész a filmvásznon, emberek milliói követelik, hogy csupaszítsa le az egész lényét, és kötelezően meg kell osztani a nagy nyilvánossággal minden gondolatát, érzését. Ha véletlenül lenne egy picike színészi tehetségem, pontosan ezért nem dolgoznék soha ebben a szakmában. Viszont le a kalappal az előtt, aki erre a pályára lépett.

Figyelembe véve, hogy az egyik főszereplő személyiségétől gyakorlatilag a hajam égnek állt, gondolhatná azt mindenki, hogy mennyire nem szerettem ezt a könyvet. Nos ez egyáltalán nincs így, mert annyi mindent tartalmazott ez a kötet. Önmagunk felvállalását, küzdést, függőséget, a démonainkkal való harcot, bizonytalanságot, és még sorolhatnám. Sokat adott, és elgondolkodtatott. Kapott egy képet az olvasó arról, hogy mennyi minden kell ahhoz, és mekkora akaraterőre van szükség, hogy valaki talpra álljon, és új életet tudjon kezdeni.  De ott vannak a buktatók is, a kísértés, aminek minden alkalommal tudni kell ellenállni. Minden nap. Csak egy rossz döntés, és minden kezdődik elölről. De akkor meglesz-e újra az a motiváció, az az erő az emberben, hogy ismét végigcsinálja?

A romantikus könyvek kedvelőinek ajánlom ezt a kötetet.

(* a könyvben LMBTQ mellékszereplő van, olvasása 18 éven felülieknek ajánlott!)

Értékelésem: 4/5

Idézetek a könyvből:

"Vajon ki érzi úgy, hogy igazán megérdemli azokat a jó dolgokat, amiket kap?"

"A függés mindenkori jellemzője a "csak még most utoljára". "

"Nem jöttem rá, hogy a hírnév után vágyódni minden vágyak legostobábbja - mert nem számolhatsz a következményekkel, ha teljesül."

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Mókás, hogy kérdezed (kossuth.hu)

Szerző: Kylie Brant
Cím: Csinos kis táncoslányok
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma: 440

Fülszöveg:

A ​múlt nem ereszt.

Évekkel ezelőtt, Saxon Falls városából eltűnt egy fiatal lány, Kelsey Willard, akit azóta halottnak hisznek. A tragédia sajgó űrt hagyott a lány családjában: az anyja gyógyszerekkel próbálja tompítani a fájdalmat, az apját lassan legyűrik a titkos démonai, mindeközben a húga szeretné végre maga mögött hagyni a múltat. De most egy újabb lány tűnt el a környékről. Az eset feltépi a Willard-család sebeit, visszarántja őket a múltba, és olyan események láncolatát indítja el, amire egyikük sincs felkészülve.

Mark Foster különleges ügynök kísérteties párhuzamokat fedez fel a két lány elrablásának körülményei között, így esélyt kap arra, hogy elfogjon egy sorozatgyilkost. De ehhez fényt kell derítenie a Willard-család féltve őrzött titkaira, és közben rájön, hogy az igazság sötétebb lehet, mint valaha képzelte volna. Ahhoz, hogy megtalálja az újonnan elrabolt lányt, előbb meg kell oldania egy régi rejtélyt: Kelsey Willardét.

Élve vagy holtan, a lány az egyetlen reménye, hogy megoldja az ügyet.

Hátborzongató thriller a balett-táncosok világából.

"(...) Nem számít, hogy néha mennyire rossznak tűnik minden, ugyanis mindig lehet rosszabb." 

Emlékeim szerint néhány hónapja vásároltam meg ezt a könyvet, és most Könyvelem Csaba #rettegŐsz kihívásának harmadik pontjához választottam. Nagyon szeretem a Könyvmolyképző Kiadó kristály pöttyös sorozatát, ezért biztos voltam abban, hogy most sem fog csalódást okozni ez a választásom.

Gondolataim a  történetről:

Már az első oldaltól rabul ejtett a történet, ami nemcsak izgalmas volt, hanem feszültséggel, és titkokkal teli. Olvasás közben ébredtem rá arra, hogy sokkal több thrillert kellene kézbe vennem. Szeretem ezt a zsánert, mert amellett, hogy hátborzongató, és sok helyen szinte tapintani lehet a feszültséget, de az agyamat is megdolgoztatja. Most pedig pontosan erre volt szükségem. Együtt nyomoztam Foster ügynökkel a sorozatgyilkos után.

Hét évvel ezelőtt eltűnt egy fiatal lány, Kelsey Willard, akinek azóta sem bukkantak a nyomára. A családja évek óta bizonytalanságban él. Amikor egy újabb lány eltűnik, akkor a nyomozással újra felszakítják a Willard család sebeit. Whitney ugyanis elköveti azt a hibát, amiért súlyos árat kell fizetnie. A szülei tiltása ellenére kiszökik a szobájából, hogy találkozzon egy fiúval, akivel egy ideje üzengetnek egymásnak. A találkozó viszont nem úgy alakul, ahogy a lány elképzelte. Egy sötét szobában ébred leláncolva, aminek a nagy részét egy színpad foglalja el. 

Foster ügynök azon dolgozik, hogy kiderítse a sorozatgyilkos kilétét, és megtalálja a lányokat. Miután rájön, hogy a eltűnésüknek lehet azonos pontja, még mélyebbre ássa bele magát az évekkel ezelőtti ügybe is.

Az események egy szálon futnak, azonban több nézőponton keresztül lehetünk tanúi. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy válik egyre brutálisabbá, és úgy emelkedik az olvasóban is a belső feszültség. Egy összetett történet volt, mert nemcsak Whitney eltűnése borzolja a kedélyeket, hanem a megtalálásáért folyó küzdelem során fokozatosan megtudjuk mi történt hét évvel korábban a Willard családban, mi vezetett Kelsey eltűnéséhez, és hogy pontosan mi is történt vele.

A könyv felépítése tetszett, fokozatosan ismerjük meg a szereplőket, göngyölítjük fel a múltat, és nyomozunk a jelenben. Könnyen olvasható a kötet, gyorsan lehet vele haladni, és egészen a végéig rejtve marad a sorozatgyilkos kiléte. Ami engem személy szerint meglepett, soha nem találtam volna ki.

A szerző több fontos témával is foglalkozik a történetben. Többek között az online világ veszélyeire hívja fel a figyelmet. Hiába egy megnyerő fotó, kifinomult stílus, mégsem tudhatod biztosan, hogy kivel beszélsz, kinek árulsz el magadról fontos dolgokat. A másik téma, ami a történet egyik fontos mozgatóeleme, a gyász feldolgozása, annak különböző lépései. Mert gyászolhatjuk az elhunyt szerettünket is, illetve gyászolhatjuk a bizonytalanságot is. Melyik a fájóbb? Tudni a biztosat, vagy bizonytalanságban élni?

Viszont mégsem vagyok maradéktalanul elégedett ezzel a történettel, ugyanis éreztem benne hiányosságokat. A vége nagyon hamar le lett zárva, maradtak megválaszolatlan és tisztázatlan kérdések, sőt nekem kicsit összecsapottnak tűnt. Mintha a szerző kifogyott volna a lendületből. A nyomozás során pedig elvarratlan szálakat hagytunk magunk mögött. Elindultunk egy úton, de nem értünk a végére. Ennek fényében viszont nem értem, hogy miért szentelt neki az író ilyen sok figyelmet. Nem éreztem úgy, hogy előremozdította volna a nyomozást. Mondjuk ezt néhány szereplőről is elmondhatom..

Ezt leszámítva nekem nagyon tetszett ez a könyv, végig fenn tudta tartani az érdeklődésemet. Sokszor volt dühítő, hátborzongató, és néha reményt keltő is. A női pszicho-thriller rajongóinak ajánlom szeretettel.

Értékelésem: 4/5

Idézetek a könyvből:

"Egyébként is, mi számítana normális viselkedésnek, mikor az ember élete legnagyobb tragédiájával szembesül? Ki szabja ezt meg? Azok az emberek, akik sosem éltek át ilyet?"

"Lehet-e rosszabb a tudás, a bizonytalanságnál?"

"Ha valami lezárul, az nem gyógyulást jelent. Inkább azt, hogy az embernek elveszik az utolsó, megmaradt indokát is arra, hogy életben akarjon maradni."

A könyvet innen tudjátok beszerezni:

Kylie Brant: Csinos kis táncoslányok (konyvmolykepzo.hu)

Szerző: Peter Schmalz
Cím: Vérrel szemben
Kiadó: Helikon Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 448

Fülszöveg:

1941 ​decemberében az SS halálbrigádja, az Einsatzgruppe lemészárolja egy kis orosz falu csaknem teljes lakosságát. Két fiatal testvér ugyan életben marad, de a tragédia elválasztja őket egymástól: a kisfiút „árja külseje” miatt a támadók Berlinbe deportálják, ahol német nevelőszülőkhöz kerül, míg húgát egy helyi partizán menti meg és veszi pártfogásába. Több mint húsz évvel később, Nyugat és Kelet geopolitikai csatározásai közepette találkoznak ismét, immáron riválisokként, mit sem sejtve a köztük lévő családi kötelékről: Wolf a CIA, Alina pedig a KGB ügynökeként kap megbízatást ugyanarra a célszemélyre vonatkozóan, aki ráadásul az Einsatzgruppe egykori ezredese… Peter Schmalz regénye bő fél évszázadot átölelő, kontinenseken átívelő nagyszabású kémtörténet, melyben a hidegháborús éra számos meghatározó konfliktusa és alakja megelevenedik: a közel-keleti harcoktól a csecsen háborút kísérő terrorcselekményekig; Hitler kedvenc kommandósától, Otto Skorzenytől egészen a Carlos, a Sakál néven elhíresült szélsőbaloldali merénylőig. A Vérrel szemben egy testvérpár kalandos sorsán keresztül láttatja a XX. század szélsőséges ideológiai és véres katonai megosztottságát, illetve azokat a ma már csak fájdalmas nosztalgiával felidézhető éveket is, amikor úgy tűnt, a tegnap halálos ellenségei szövetségesekké válhatnak a terrorizmus elleni küzdelemben. Az elnök kissé oldalra fordította a fejét, és a testvérekre nézve hamiskásan kacsintott egyet. Kedvelte az ilyen pillanatokat. Ilyenkor érezte leginkább, hogy jóllehet annak idején nem rajongott az ötletért, hogy ennek a hatalmas országnak az elnöke legyen, most mégis kezdi élvezni a dolgot. Nagy hatalom, nagy felelősség, gondolta. És történelmi küldetés! De vajon mi az ő küldetése? Hogy Oroszország és a Nyugat barátságát mozdítsa elő? De vajon meg lehet-e bízni a Nyugatban?

"Aki keresi a bajt, az meg is találja." 

Peter Schmalz, hazai szerző könyve a Könyvhétre jelent meg, nekem pedig volt lehetőségem most elolvasni, amit ezúton is nagyon köszönök a szerzőnek, és a Helikon kiadónak.

Gondolataim a történetről:

Nagyon összetett könyv volt, fontos, és megrázó eseményekkel, több szereplővel, akiknek látszólag nincs közük egymáshoz, mégis ugyan azt a szálat mozgatják. Nagyon tetszett, ahogy a szerző felépítette a történetet, és több évtizeden keresztül bemutatja az eseményeket, és a szereplők életének alakulását. 

1941-ben indulnak az események, amikor az SS lemészárolja egy orosz kis falu szinte teljes lakosságát. Az árja külsejű gyerekeket elszakítják a családjuktól, hogy később nevelőszülőknél éljenek. Így kerül Wolf a Müller családhoz. A húgát egy partizánvezér menti meg a biztos haláltól, és neveli sajátjaként. Húsz évnek kell eltelnie, mire ismét találkoznak, azonban az egyikük a KGB, a másikuk a CIA ügynöke. Nem tudnak az őket összekötő vérségi kötelékről, ráadásul ellentétes oldalon is állnak. A céljuk viszont közös. 

Kifinomult írói stílus jellemzi a kötetet, amivel végig fenn tudta tartani az érdeklődésemet, még úgy is, hogy voltak olyan részek, amelyek megakasztottak az olvasásban. 

Számomra a kötet különlegességét pontosan az adta, ami többszöri megállásra is késztetett olvasás közben. Megtudtuk a háborús események közben használt fegyverek, repülők, és egyéb eszközök pontos típusát, de bevallom nekem ez semmit nem mondott. Ilyenkor kénytelen voltam a google-t segítségül hívni, hogy lássam azt, amiről olvasok. Viszont ezektől a részletektől éreztem azt, hogy nem egy légből kapott történetet ismerek meg, ettől vált valóságossá, és ez adta a megrázó hátteret is.

Egyetlen problémám a kötet végével volt. Addigra már bőven belelendültem az olvasásba, vittek magukkal az események, majd mintha valaki kivette volna a könyvet a kezemből, hogy akkor ennyi volt. Láttam, hogy fogynak a lapok, de úgy éreztem, hogy nagyon gyorsan véget ért a történet.

A könyv felépítése tetszett, mert a szerző nem kiragadott bizonyos eseményeket a szereplők éveiből, és csak arra fókuszált, hanem egészen gyerekkortól a nyugdíjas évekig velük tartottunk. A karakterábrázolás hiteles volt, emberi, mindenkinek megvolt a jó és a rossz tulajdonsága is.

A témáját tekintve nem meglepő, hogy voltak benne megrázó események, de két nagyobb blokk között egy kicsit fellélegezhetett az olvasó, mondhatni felkészülhetett a következő megrázkódtatásra. Bevallom engem a történet végén leírt túszejtés rázott meg leginkább, azt volt a legnehezebb olvasnom.

Aki közel érzi magához a háborús eseményeken alapuló történeteket, részletgazdag és kifinomult leírásokkal, annak ajánlom ezt a könyvet.

Értékelésem: 4,5/5

Idézetek a könyvből:

"Mindent megszokik az ember, csak idő kell hozzá."

"Ami elmúlt, az elmúlt, nincs értelme rágódni az egykori igazságtalanságokon."

"A múlton kár rágódni. Én elmegyek, de talán egyszer majd találkozunk még."

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Könyv: Vérrel szemben (Peter Schmalz) (libri.hu)

Szerző: Péntek Tünde
Cím: Csak még egy perc
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 384
 

Fülszöveg:

 "A lelkem mélyén érzem, hogy várnak még rám szebb napok is."

Teljesen véletlenül jött velem szembe ez a könyv. Megtetszett a borítója, majd miután elolvastam a fülszöveget, úgy éreztem nekem való történet lesz, és milyen jó volt a megérzésem. Köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak a recenziós példányt. Örülök, hogy egy újabb tehetséges hazai szerző munkásságát ismerhettem meg.

Gondolataim a történetről:

Kedvem támadt Prágába utazni, most azonnal. Ebben a történetben minden benne volt, amit szeretek, ami kikapcsol, ami feltölt. Romantika, dráma, szerelem, mélypontok, emlékek. Voltak apróbb hibái, igen, de soha meg nem mondtam volna, hogy egy első könyves szerző kötetét tartom a kezemben.

A főszereplőnk Emese, aki a Balaton partján nevelkedett, majd Budapesten kezdett dolgozni. Egy szerelmi csalódás miatt a munkahelye prágai kirendeltségéig menekül. A reptéren a sors egy gazdag francia karjaiba sodorja, akit egyből megbabonáz a magyar lány. Dominique megszokta, hogy a lábai előtt hevernek a nők, ezért amikor Emese elutasítja a közeledését, akkor mégjobban elkezd érdeklődni iránta. Mivel a munkája őt is Prágában tartja, így mindent megtesz, hogy elcsábítsa Emesét. Azonban amikor már érzi a siker ízét, a múltja közbeszól. 

Annyi mindent tudnék mondani erről a történetről. Nagyon szerettem, nagyon megérintett. Olyan volt, mint egy puha takaró egy hideg estén. Örömmel barangoltam Prágában, az évszakoknak köszönhetően megismertem mind a négy arcát, és bár nem szeretem a telet, mégis az lett a kedvencem. Emesével én is végigsétáltam az adventi vásáron, éreztem az illatokat, a hangulatot, a nyüzsgést, és a végtelen nyugalmat, amit árasztott. 

Kiszámítható volt a vége, viszont amíg a végkifejletig eljutunk, addig sem hagy minket unatkozni a szerző, ugyanis bőven van izgalom a történetben. Egy szerelem lángra lobbanásának a történetét ismerjük meg, ami közel sem hétköznapi, hiszen a szereplőink sem azok. 

Emese nekem kicsit érzelgős volt. Megértem a szerelmi bánatát, sőt bátran kijelenthetem, hogy a legtöbben ismerjük ezt az érzést, viszont nekem néha sok volt az elhullajtott könnycsepp. Viszont hiába Dominique minden rámenőssége, gazdagsága, és fényűzése, megmaradt annak az "egyszerű" balatoni lánynak, aki volt.

A francia szépfiúnak bevallom én sem tudtam ellenállni. Megszokta, hogy pénzen bármit megkaphat, de 40 éves korára rá kellett jönnie, hogy hiába az anyagi javak, ha a szerelem nem megvásárolható. A nagymamájához fűződő őszinte, szeretettel teli kapcsolata pedig megmelengette a szívemet.

Nagyon szerettem ezt a történetet, még akkor is, ha a szerelmi szál kiszámítható volt, mert bőven akadt egyéb izgalmas fordulat is az oldalakon. A romantika kedvelőinek szívből ajánlom.

Értékelésem: 5/5

Idézetek a könyvből:

 "Az ember nem mindig akkor sír, amikor szomorú, hanem bármilyen eseménytől képes rá, ami nagy hatással van rá."

"Úgy érzem kezdek feloldódni, megnyílni és jó úton haladok afelé, hogy elfelejtsek félni."

"Ha nagyon szeretsz valakit, akkor az nagyon tud fájni. De attól szép, hogy elmúlik. A fájdalom is, és a boldogság is."

A könyvet itt tudod beszerezni:

Csak még egy perc | Álomgyár (alomgyar.hu)

Szerző: Hidasi Judit
Cím: Fehér vitorlás a kikötőben
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 272

Fülszöveg:

Kibír egy szerelem 15 év házasságot?

Gabinak, a háromgyerekes anyának elege van. Unja a konfliktusokat, az állandó stresszt és hogy mindig fáradt. A Prosecco Klubban sem mennek zökkenőmentesen a dolgok, valamint a férje sem ér haza soha időben a családi kupaktanácsra.

Hősnőnk eltűnődik azon, hogy boldog-e így vagy éppen lemond az álmairól. Hirtelen felindulásból beiratkozik egy tánctanfolyamra, ahol mindenki sokkal fiatalabb, mint ő. Kivéve a bohém tánctanárt, aki tele van élettel és szeretettel, amiből bőven jut(na) Gabinak is.

Generációk találkoznak, ellentétek tisztázódnak, főhősünk pedig újra szerelmes lesz. De vajon a férjébe?

Hidasi Judit Újrakezdők-sorozatának harmadik kötetében a régi szereplők mellé újak is csatlakoznak, így pezsdítve fel a sétány életét. A kísértés és a szenvedély garantált.

"Néha a dolgok egyszerűen csak jól alakulnak. Még hinned sem kell benne." 

Nagyon örülök, hogy nem sokkal a második rész befejezése után szinte egyből olvashattam is az Újrakezdők sorozat harmadik részét. Köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak a recenziós példányt.

Gondolataim a történetről:

Egyre inkább úgy érzem, hogy Hidasi Judit nekem ír. A történetei megszólítanak, és mindig a legjobbkor veszem kézbe a könyvét. Felnyitják a szemem, amikor arra van szükségem.

Ez a kötet a Prosecco Klub harmadik tagjáról, Gabiról szól. 15 éve él boldog házasságban, neveli 3 gyerekét, kézben tartja a háztartást. Nagy lendülettel készül a munkába való visszatérésre, azonban csalódnia kell, nincs hely számára a cégnél. Eddig a legnagyobb támasza a férje volt, akivel az utóbbi időben eltávolodtak egymástól. Gabinak hiányoznak az együtt töltött idők, és a beszélgetések, emiatt és a férje zárkózottsága miatt egyre feszültebb. Amikor a balatoni kikötőben feltűnik egy fehér vitorlás, fedélzetén egy jóképű férfival, akkor Gabi elbizonytalanodik. Biztos, hogy jó irányba tart az élete és a házassága?

Gondolom senkit nem fogok meglepni azzal, ha azt mondom, hogy ezt a könyvet is rekordidő alatt olvastam el. Nem tudtam letenni, magához láncolt, és nem eresztett. Ennek pedig én nagyon örültem.

Annyi minden volt ebben a közel 270 oldalban. Gabi életén keresztül megismeri az olvasó egy házasság boldog és nehéz pillanatait, a mindennapi küzdelmeket, a gyereknevelés nehézségeit. Azt, hogy egy nőnek mennyi mindent kell kézben tartania ahhoz, hogy minden a megszokott mederben maradjon. Ehhez viszont elengedhetetlen egy támogató férj, és az őszinte kommunikáció. De mi van akkor, ha a férj magába fordul? Mi van akkor, ha egy nő, nem érzi magát nőnek, mert valahol az úton elvesztette önmagát? 

Egy könnyed, szerethető történetet tart a kezében az olvasó, aminek az alap hangulatát a balatoni életérzés, a sétányon lévő üzletek, és a tulajdonosaik adják. Ki ne szeretne betérni Laci pékhez egy finom péksüteményre, Nórihoz egy kávéra, vagy Évihez egy levendulás fürdősóra? Olvasás során éreztem az illatokat, az ízeket, hallottam a Balaton hullámait. Nemcsak kikapcsolt, de meg is nyugtatott.

Ahogy eddig is, úgy most is örömmel tartottam a Prosecco Klub tagjaival egy kellemes eszmecserére, de ezúttal Gabi tanított. Ő egy erős nő, anya, barát, aki kézben tartja a dolgokat, mindig ott van, ha valakinek segítségre van szüksége. Bevallom csodáltam, hogy mennyi mindenre van energiája három gyerek mellett. Én sokszor úgy érzem, hogy elveszek a rengeteg teendő között, pedig nekem csak egy gyerekem van. De sokszor éreztem azt, hogy fogja a kezem, és nekem is segít. Mert valóban segített. Megmutatta, hogy nem baj az, ha néha letesszük a terheinket és csak magunk miatt leülünk egy pillanatra. Miért lenne rossz anya az, aki megiszik egy pohár bort a barátaival, és nem a koszos edényekkel, vagy a mosásra váró gyerekruhákkal foglalkozik? Attól, hogy egy nő édesanya, és feleség, még nem kell kizárólag otthon ülnie. Ebben teljesen egyet értettem Gabival. Volt viszont olyan döntése is, amivel én nem tudtam azonosulni, ellenben megértettem az okait.

Nagyon szerettem az Újrakezdők sorozatot, a Prosecco Klubot, és a könyvekből áradó könnyedséget, fontos gondolatokat, és mély mondanivalót. És természetesen a balatoni hangulatot. Bízom benne, hogy nem kell elköszönnünk a szereplőktől, és fogunk még velük találkozni.

Csak ajánlani tudom mindenkinek. Olvassátok, szeressétek!

Értékelésem: 5/5

Idézetek a könyvből:

"Percekig álltam mozdulatlanul a fűben, és azt gondoltam, valójában milyen kevés elég lenne a boldogsághoz."

"Nem az a hosszú távú kapcsolatok lényege, hogy nem kell egymást lábujjhegyen körülugrálni? Nem azzal maradunk sokáig együtt, aki az összes arcunkat ismeri?"

"Amíg csak két ember közt van gond, teljesen más a dinamika. Amikor már egy baráttól is segítséget kérsz, akkor megteremtődik. Életre kel. Nevet kap és megoldást vár."

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

Fehér vitorlás a kikötőben | Álomgyár (alomgyar.hu)

Az előző részekről írt ajánlómat itt olvashatjátok:

Hidasi Judit: Apró bolt a sétányon - Szavak erdeje (blog.hu)

Hidasi Judit: Árnyas kávézó a szomszédban - Szavak erdeje (blog.hu)

Szerző: Lynn Painter
Cím: Jobb mint a filmeken
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 416
 

Fülszöveg:

Az ​örök álmodozó Liz Buxbaum szíve már gyerekkora óta Michaelért dobog. Azonban szerelme mindig hűvös és távolságtartó volt vele, idővel pedig elköltözött egy másik városba. Amikor a fiú visszatér, Liz mindent megtesz, hogy az áhított szerelem végre beteljesüljön, és Michael legyen a partnere a szalagavató bálon. Célja elérése érdekében még a szomszéd sráccal, Wesszel is összehaverkodik, akivel pedig gyerekkoruk óta folyton csak borsot törnek egymás orra alá. Liz abban bízik, hogy Wes jóbarátja Michaelnek, és majd segít összehozni vele a régóta vágyott, romantikus randevút.

Miközben mindent elkövetnek, hogy Michael felfigyeljen Lizre, a lány azon kapja magát, hogy egyre jobban megkedveli West, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz a fiúval. Bár Liz azt hiszi, mindent tud a tökéletes randiról és a romantikus szerelemről – hiszen nincs olyan romantikus film, amelyet ne látott volna legalább százszor –, egy idő után úgy érzi, át kell értékelnie mindent, amit korábban gondolt a boldogságról. Mert hiába Bridget Jones minden jótanácsa, hiába a 10 dolog, amit utálok benned humoros pillanatai vagy a Kate és Leopold tündérmesébe illő története, a valóság mindig sokkal fordulatosabb és emlékezetesebb, mint a filmek. És persze igazabb is.

"Akkor nézel ki a legjobban, amikor önmagad vagy." 

Ifjúsági romantikus? Jöhet! :) Bármikor, minden mennyiségben. Soha nem tudom megunni, még akkor sem, ha az első oldal után tudom mi lesz a vége. :) Nagyon köszönöm a Kossuth Kiadónak ezt a szuper olvasmányt.

Gondolataim a történetről:

Ennek a könyvnek nem én vagyok a célközönsége, tekintve az ifjúsági irodalom voltát, viszont én mégis imádtam. Leültem olvasni, és mondhatni addig le sem tettem, amíg el nem fogytak a lapok. Romantikus volt, humoros, nosztalgikus, és pontosan ezek miatt kellemes kikapcsolódást nyújtott minden sora. De bevallom, amennyit nevettem az elején, pontosan annyit sírtam a végén.

A főszereplő Liz és a szomszéd srác West kapcsolata közel sem mondható barátinak. Kicsi gyerek koruk óta borsot törnek egymás orra alá, és ez kitart egészen a középiskola végéig is. Minden alkalmat megragadnak, hogy kiborítsák a másikat, mindezt egy parkolóhely miatt. Amikor Liz rájön, hogy gyerekkori szerelme, Michael visszaköltözött a városba, akkor alkut ajánl Westnek. A srácé lehet a parkolóhely, ha segít Liznek összejönni élete szerelmével. Az univerzum azonban nem könnyíti meg a lány dolgát. Ráadásul közeledik a végzős bál, az egyetem választás, az érettségi, és ezek mindegyike egyre jobban elkeseríti Lizt.

Az első gondolatom erről a könyvről, hogy "jaj de cuki kis romantikus történet" volt. Valóban az volt, viszont mélyebb mondanivalóval is bírt. Van egy fiatal lány, aki túl korán veszíti el az édesanyját. Az életéből kimaradnak azok az anya-lánya pillanatok, amelyekre minden korabeli kamasz vágyik. Báli ruhát választani, tanácsot kérni fiú ügyben, könnyeket hullajtani egy anya vállán szerelmi bánat miatt. Az apja új felesége hiába jó fej, Liz nem engedi közel magához. Nemcsak a gyásszal küzd, hanem a félelemmel is, hogy a mostohaanyja akarja az anyja szerepét átvenni. Majd belekerül a saját hazugságainak örvényébe.

Lizzel nagyjából minden megtörtént, amitől az ember lánya retteg a kiszemelt fiú előtt. Kicsit sem vicces, de nem tudjuk megállni, hogy ne nevessünk fel olvasás közben, mert annyira abszurd. Tetszett a lány egyedi stílusa, és hogy nem akarta a szerző felnőttként ábrázolni. Pont úgy viselkedett, ahogy a korához illett. Az érzelmek teljes skálája bejárta a lelkét egy nap alatt. Szeretett, dühös volt, őrültségeket csinált, imádta a romantikus filmeket, amelyek közben szabadon szállt a fantáziája. Lássuk be hölgyeim, mi is ilyenek voltunk tiniként. Ugye, hogy ti is álmodoztatok a nagy Ő-ről egy romantikus film után? :)

Wes pedig.. Á, imádtam. :) Az én időmben miért nem voltak ilyen srácok? :) A nagymenő sportoló, aki legbelül egy érző lélek. Ismétlem, imádtam. :)

A könyv egyediségét képezi a fejezetek elején lévő idézetek egyes romantikus filmekből. Jó néhányat én is láttam, nem is egyszer, és lelki szemeim előtt megjelent a film azon képkockája, amikor elhangzott az adott mondat. Olvasás során javaslom a könyvben szereplő zenék meghallgatását, higgyétek el, úgy adja meg az igazi élményt.

Nagyon jókor olvastam, kikapcsolt, szórakoztatott, megnevettetett és elgondolkodtatott. Nekem nem is kellett több ahhoz, hogy a kedvenceim között tudjam ezt a történetet. Aki szereti az ifjúsági, romantikus olvasmányokat, annak szívből ajánlom. 

Értékelésem: 5/5

Kedvenc lett. :)

Idézetek a könyvből:

"Néha annyira leköt minket az elképzelésünk arról, amit szeretnénk, hogy elfelejtünk odafigyelni arra, ami valójában a miénk."

"Nem érdekes mit tervezel, nem számít, mennyire mész biztosra, mindig jöhet valami váratlan helyzet, ami mindent megváltoztat."

"Azt hiszem, én is éppen a saját happy endemet igyekeztem megírni a saját forgatókönyvemhez."

A könyvet itt tudjátok megrendelni:

Jobb mint a filmeken (kossuth.hu)

Reklám.
Fizetett partneri együttműködés a Kossuth Kiadóval

Szerző: Maxim Wahl
Cím: A Savoy - Egy család felemelkedése
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 352

Fülszöveg:

Egy ​londoni dinasztia dicsőséges korszaka – Egy családtörténet kezdete

Anglia, 1932. A Hotel Savoy a legrangosabb szálloda Londonban, itt száll meg Európa politikai, értelmiségi és művészi elitje. A ház sorsa évtizedek óta Sir Lawrence Wilder kezében van, aki a Savoynak összetéveszthetetlen arculatot adott. A családot sokkolja, amikor agyvérzést szenved, hiszen a gazdasági világválság hatásait a Savoy is megérezte. Ki vegye át ilyen viharos időkben a szálloda vezetését? Senki sem gondolta volna, hogy Sir Lawrence éppen a törvénytelen unokáját fogja megbízni a vezetéssel. A legkevésbé maga Violet számított erre, hiszen éppen azon van, hogy megvalósítsa az álmát, és az első nők egyikeként, rádiós műsorokkal karriert fusson be a BBC-nél. A dinasztia legfiatalabb sarjaként a patinás Savoyban nőtt fel, őt azonban a modern médiumot jellemző lendületesség nyűgözi le. Igen ám, de kivonhatja-e magát a családi kötelezettsége alól? Violet az elkövetkező események drámai szövevényébe kerül, amelyek végkifejletét nem láthatja előre…

"Csak örülni a találkozásnak, meghatódni, hogy van viszontlátás, és nem gondolni a múltra." 

Bevallom, a borító volt az, ami először megfogott. Majd a helyszín. Anglia? 1930-as évek? Jöhet. :) Nagyon szépen köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.

Gondolataim a történetről:

Ahogy belemerültem a történetbe rájöttem, hogy nagyon kevés családregényt olvasok, ami nagy hiba. Egyre inkább a magaménak érzem ezt a zsánert. A kötet témája pedig különösen érdekesnek tűnt, ahogy először elolvastam a fülszöveget. 

A Savoy élén már évtizedek óta Sir Lawrence Wilder áll. Teljes odaadással vezeti a szállodát, figyel az alkalmazottaira. Egy nap azonban minden előjel nélkül hirtelen rosszul lesz. Nemcsak a családot, de az ott dolgozókat is sokkolja az igazgató betegsége. Mivel a szállodában egyre érdekesebb dolgok történnek, ezért Sir Lawrence elérkezettnek látja az időt, hogy felfedje a végrendelete legfontosabb pontját, és megnevezze az utódját a Savoy élén. Nem kis meglepetésre az saját fia helyett imádott, ámbár törvénytelen unokáját, Violetet nevezi ki erre a feladatra. A nagyapja iránt érzett szeretete miatt a lány elfogadja a kinevezést, de a szíve az írásé. Sir Lawrence betegsége azonban nem hagyja nyugodni, szeretné kideríteni, hogy mi is történt valójában.

Nagyon tetszett az író stílusa, gördülékeny, lendületes volt a történet. A krimi szál meglepett, arra egyáltalán nem számítottam, viszont adott egy pluszt az eseményeknek.

Ami engem kissé zavart olvasás közben, azok a francia mondatok fordításának hiánya. Egy lábjegyzetet hiányoltam, mert a szereplők mondtak ugyan valamit, kommunikáltak egymással, csak éppen nem érti az olvasó, ha nem beszél franciául.

A történet végkifejlete meglepett, leginkább az igazgató rosszul létének kiváltó oka, és az előidézőjének személye. Viszont szerintem nagyon jól megoldotta a szerző, ugyanis egészen a könyv végéig ez titokban maradt az olvasó előtt.

Violet személyiségét nem igazán értettem. Azt pozitívumként említeném meg, hogy nem adta fel az álmát akkor, amikor beült a szállodaigazgatói székbe. Még csak a fejébe sem szállt a dicsőség, ami valljuk be, igen ritka. De a kapcsolatait nem tudom hova tenni. Szerintem még ő maga sem. Elhivatott a munkája iránt, a maximalitásra törekszik, de a szerelmi életében én nem éreztem egyensúlyt. Bizonytalanságot viszont annál inkább.

A szerző hű maradt a kor stílusához, megfelelő mennyiségű történelmi háttérrel gazdagította az eseményeket. Betekintést nyerhetünk egy nívós szálloda működésébe, a napi megoldandó problémákba, amelyek a vendégek előtt rejtve maradnak. A középpontban a családi kapcsolatok állnak, s az egész történetet megkoronázza a nyomozás. Letehetetlen olvasmány volt, csak ajánlani tudom a családregények kedvelőinek.

Értékelésem: 4,5/5

Idézetek a könyvből:

"Amíg egy ember látja az esthajnalcsillagot, navigálni tudja az élete hajóját, meghatározni és tartani az irányt. Ha viszont szem elől téveszti az esthajnalcsillagot, a hajója pusztulásra van ítélve."

"Amikor semmit sem tehetsz, végképp semmit, az idő teljesen elveszti a jelentőségét."

"A jó ötlet szerény, szolid, csak pillanatokra bukkan fel, mint amikor valaki belép egy szobába, mert keres valakit, és már csukja is az ajtót. Az ajtó becsukódása előtti pillanatot kell megragadni."

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

A Savoy 1. - Egy család felemelkedése (kossuth.hu)

Reklám!
Fizetett partneri együttműködés a Kossuth Kiadóval.